A vak ember ült egy épület előtt a lépcsőn, lábánál kalap táblával, a következő szöveggel:
,,Vak vagyok.
Kérem, segítsenek."
Arra ment egy újságíró és látta a kalapban alig van pénz, csak pár fillér.
Lehajolt, dobott a kalapba pár koronát, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát és a másik oldalára írt egy mondatot.
Délután visszatért a vak emberhez és látta a kalapban sok pénz van.
A vak felismerte lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha ő volt, akkor mit
Az újságíró így válaszolt:
,,Semmi olyat, ami nem lenne igaz. Csak soraidnak kicsit más formát adtam."
Mosollyal az arcán távozott.
A vak soha nem tudta meg, hogy a táblán ez állt:
,,Tavasz van, és én nem láthatom."
Változtass a stratégiádon, ha valami nem sikerül és meglátod, minden jobbra fordul.
Mindenki megérdemli, hogy lássa a tavaszt.
A vak ember története
