|
Tex szeme A kis korcs kutyát valamikor éjjel tehették a kapunk elé. A kölyökkutyus úgy 5 hetes lehetett. - A válaszom határozott nem. Szólt a férjem - Nem kell több kutya, de ha mégis akkor csak fajtiszta lehet. -Nem kergethetjük el csak úgy. Alkudoztam. - Megetetem, megmosdatom és keresünk neki gazdit. A kölyök eközben kettőnk között állt, s mintha érezte volna, hogy épp a sorsa forog kockán, hol egyikünkre, hol másikunkra nézet, tétován. Férjem figyelte, hogy bár fénytelen szőrzete alatt kiütköznek a bordái, a szeme csillog és fürgén jár ide -oda. Végül megvonta vállát. -Hát, ha neked van erre időd, akkor csináld....ja, és várjunk pár napot, mielőtt betennéd Tex mellé. Nem akarom, hogy elkapjon tőle valamit. Amúgy is van elég baja. Tex, a hat éves terelőkutya kölyökkora óta élt velünk, és szokatlanul kedves állat volt. Annak ellenére, hogy a kutyaházát már megosztotta egy sárga színű macskával, Tex boldogan húzódott odébb, hogy helyet adjon az új jövevénynek, aki a Heinz nevet kapta. Heinz érkezése előtt nem sokkal vettük észre, hogy Texnek rohamosan romlani kezd a látása. Az állatorvos szerint szürke hályog támadta meg, amit csak műtéti úton lehet gyógyítani. Amikor azonban felkerestünk egy szakorvost, az megállapította, hogy csak részben oka a látásromlásnak a szürke hályog. Elmagyarázta, hogy a folyamatot semmilyen sebészeti beavatkozással nem lehet feltartóztatni. Az elkövetkezendő hónapokban Tex a szemünk előtt tanult meg együtt élni a vakságga. Míg mi Tex bajaival voltulk elfoglalva , Heinz szépen fejlődött. Tisztán látszott, hogy a kis német juhász keverék nagy testű kutya lesz- túlságosan is nagy ahoz, hogy egy házban lakjon Texszel és a cicával. Egy csendes hétvégén a férjem új házat épített a régi mellé. Ekkor jöttünk rá, hogy amit eddig egy kölyökkutya pajkosságának véltünk- Heinz ugyanis játék közben állandóan ide- oda lökdöste, vonszolta Texet, - valójában nagyon céltudatos tevékenység volt. Heinz tanitás és idomitás nélkül Tex vakvezető kutyája lett. Esténként mikor aludni készülődtek, Heinz óvatosan Texet óvatosan bevezette a házba, reggel pedig türelmesen kivezette. Amikor Tex a kapuhoz közeledett, Heinz a vállával lökdöste nehogy nekimenjen az oszlopnak. Azt viszont sokáig nem értettük , hogy képes a két kutya teljes sebességgel egymás mellett szaladgálni a réten. Aztán egy napon meghallottam, hogy futás közben Heinz "beszél": halk mordulásokkal tartja magamellett Texet. Azóta is csak ámulok. A fiatal kutya mindenféle idomítás nélkül kidolgozta módszerét, mellyel segítheti, irányíthatja, védelmezheti vak társát. Heinz nem csak a szemét osztotta meg Texel, hanem a szívét is. Honzie L. Rodgers |
||