Az aradi tizenhármak

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. kir. ezredes volt, a többiek ettől mind alacsonyabb osztrák tiszti rendfokozatokat viseltek.

Az Abaújmegyei Csákányban született 

1802-ben, magyar nemesi családból.

1819-től 1839-ig az 5. Radetzky 

huszárezredben szolgált, majd kapitányi

rangban nyugdíjba vonult.
A szabadságharc kitörésekor a sárosi nemzetőrség őrnagya,

később a honvédséghez lép át.

A téli hadjáratban eredményesen a

harcol a felső-tiszai hadseregben,

a tavaszi hadjárat alatt az 1. hadtest hadosztályparancsnoka. 1849. június elsején nevezik ki tábornokká, a 9. hadtest parancsnoka.

Dessewffy Arisztid 
honvéd tábornok

Kiss Ernő
honvéd altábornagy

Temesvárott született 1799-ben,

dúsgazdag nagybirtokos

magyar-örmény nemesi családból.
1818-tól katona egy utászezredben,

1848-ban már a 2. Hannover

huszárezred parancsnoka volt.

Miután rendkívül bőkezű, szívesen adott kölcsönöket tiszttársainak.

Egyik adósa akkori parancsnoka,

Haynau altábornagy ...
Az elsők között kezdi meg a

küzdelmet a délvidéki szerb felkelők ellen, Nagysándor József, szolgálaton kívüli huszárkapitány - későbbi vértanútársa - az ő felszóllítására

fog fegyvert.
A Torontál megyei Nagybecskerekben született 1815-ben, vagyontalan magyar-örmény nemesi családból.
A császári és királyi hadseregben 1834-től 1844-ig szolgált, a 34. gyalogezred hadnagyaként szerelt le. Polgári pályafutás után - főpénztáros az Első Magyar Központi Vasútnál - 1848-ban jelentkezik a 39. honvédzászlóaljnál, ahol főhadnagyi rangot kap. Miután kiváló képességű parancsnok, gyorsan emelkedik a ranglétrán. Először százados az első utászezredben, 1849 februárjától utászkari őrnagy. Áprilisban a Zemplénben állomásozó csapatok parancsnoka, június közepétől hadosztályparancsnok, július 16-tól alezredes, július végétől a 9. hadtest parancsnoka.

Lázár Vilmos
honvéd ezredes

 

Schweidel József
honvéd tábornok

 A Bács megyei Zomborban született 1796-ban, vagyontalan német polgári családból.
1814-ben, közhuszárként, a híres Simonyi óbester keze katonai szolgálatát, már Napóleon seregei ellen is harcolt. Később Galíciában és Bécsben állomásozott.
Mint Poeltenberg lovag, ő is a 4. huszárezred tisztje, őrnagy, amikor az ezredet Magyarországra vezénylik. Rangidős tiszt ként felkeresi tiszttársait, felesküszik a magyar alkotmányra és csatlakozik a magyar függetlenségi mozgalomhoz. Gyorsan érvényesül, miután kitűnik bátorságával a pákozdi és schwechati ütközetben. 1848. október végétől tábornok, hadosztályparancsnok a feldunai hadtestnél.
Bécsben született 1814-ben osztrák nagybirtokos nemesi családból. 1829-től hivatásos katona, már huszárkapitány a 4. huszárezredben, amikor 1848-ban, - tiltakozása ellenére - Magyarországra vezénylik.
Felesküszik a magyar alkotmányra, s mivel korrekt, rendkívül becsületes ember, fenntartásai és a magyar tisztek gyanakvása miatt elszenvedett sérelmei ellenére a szabadságharc ügyéhez haláláig hű marad, esküjét nem hajlandó megszegni, sőt azonosul a szabadságharc céljaival. 1848 őszén a szerbek ellen harcol, az év végére alezredes. Végigküzdi a téli és a tavaszi hadjáratot, április 26-tól a 7. hadtest parancsnoka ezredesi, majd június 7-től tábornoki rangban

Poeltenberg Ernő lovag
honvéd tábornok

Török Ignác
honvéd tábornok

 A Pest megyei Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi családból.
Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt. 1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, először a mérnökkarnál, majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. 1848 szeptemberétől alezredesként Komáromban várerődítési igazgató.
1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozik a honvédsereghez, 1849 januárjától tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka. Buda bevétele után a vár erődítéseit az ő tervei szerint rombolják le. Májustól a honvédség hadmérnöki karának helyettes vezetője, júliustól főparancsnoka.
A Túróc megyei Neczpálon született 1795-ben, német polgári családból. 1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban őrnagy.
A szabadságharc elején a szerb felkelők ellen harcol, szeptembertől a hadügyminisztériumba kerül, feladata a honvédsereg felfegyverzése és ellátása. Nagy ambícióval dolgozik, zseniális szervező, eredményes munkája miatt először alezredesi, majd ezredesi rangot kap. 1849 februárjától tábornok.

Láhner György
honvéd tábornok

Knézic Károly
honvéd tábornok

 A horvátországi Veliki Groljevacban született 1808-ban, horvát katonacsaládból.
1824-től katona a varasdi határőrezredben, majd áthelyezték Egerbe, a 34. gyalogezredhez. A 40-es években Galíciában, Lembergben is szolgált. 1848-ban százados, amikor átlép a honvédseregbe.
Damjanich vezénylete alatt harcol a szerb felkelők ellen, őrnagyi, majd alezredesi rangot kap. A szolnoki csata után lesz ezredes. 1849 májusában tábornoki kinevezést kap, Buda visszafoglalásakor már a 3. hadtest parancsnoka. 1849. június végétől a Hadügyminisztériumban teljesít szolgálatot, majd a szabadságharc végén Tokajnál a tartalék parancsnoka.

Nagyváradon született 1804-ben, vagyontalan magyar nemesi családból. 1819-től 1847-ig szolgált a császári és királyi hadseregben mint huszártiszt, kapitányi rangban vonult nyugdíjba.
1848-ban jelentkezik a nemzetőrségbe, őrnagyi rangot kap, Damjanichcsal együtt harcol a szerbek ellen. Gyorsan eléri az alezredesi, majd az ezredesi rangot, a tavaszi hadjárat végére már a feldunai hadsereg lovasságának parancsnoka. Április végétől az 1. hadtestet vezényli, május 2-ától tábornok.

Nagysándor József
honvéd tábornok

gróf Leiningen-Westerburg Károly
honvéd tábornok

 A hesseni nagyhercegségben, Ilbenstadt városában született 1819-ben, elszegényedett német főnemesi családból.
1835-ben lépett a császári és királyi hadseregbe, 1845-től a család "tulajdonában" lévő 31. "Leiningen" gyalogezred tartósan szabadságolt, létszám feletti századosa. Felesége magyar, Pozsonyban élnek.
1848 őszén jelentkezik honvédnek, vezérkari százados lesz a bánáti hadtestben. Miután számos rokona tiszt a császári seregben, gyanakvó, bizalmatlan légkör fogadja. A szolnoki csata idején - ahol is kiválóan vezeti fegyelmezett katonáit - már alezredes, áprilisban ezredes. Végigharcolja a tavaszi hadjáratot, 1849 júniusában kap tábornoki kinevezést, a 3. hadtest parancsnoka.
Pozsonyban született 1793-ban, német polgári családból, édesapja vendéglős volt. 1812-ben lépett be a császári és királyi hadseregbe, részt vett a napóleoni háborúban.
1848-ban, mikor átlép a honvédségbe, és esküt tesz a magyar alkotmányra, alezredesi rangban szolgál. Először a délvidéken, a Magyarország ellen fellázadt szerbek ellen küzd, majd ezredesi rangban a feldunai hadtest egy hadosztályát vezeti. A kápolnai csata előtt lesz tábornok és a 2. hadtest parancsnoka

Aulich Lajos 
honvéd tábornok

Damjanich János
honvéd tábornok

 A Temes megyei Stazán született 1804-ben, szerb katonacsaládban.
1820-tól katona Temesvárott, már százados, amikor 1848 áprilisában szóváltásba keveredik a magyarokat és Kossuthot szidalmazó Haynau altábornaggyal. Ezért Olaszországba vezénylik, de sikerül visszakérnie magát Magyarországra, és a honvédsereg szervezésekor már őrnagyi rangban részt vesz a főként erdélyi ifjakból álló szegedi 3. honvédzászlóalj kiképzésében. Kiemelkedő tulajdonságainak köszönhetően gyorsan halad a katonai ranglétrán, már 1848 decemberében tábornok, 1849 márciusától a 3. hadtestet vezeti.
 Pesten született 1807-ben, kisbirtokos magyar főnemesi családból. Apja altábornagy, a magyar nemesi testőrség parancsnoka, nővére udvarhölgy, Ferenc József egyik nevelője. 1820-tól szolgált, először a dragonyosoknál, majd a huszároknál. 1848 tavaszán őrnagy a Hannover huszárezredben.
Már májustól harcol ezredével Bácskában a szerb felkelők ellen, októbertől ezredes, december közepétől tábornok. 1849 januárjában eltávolítja áruló parancsnokát, Esterházy Sándor tábornokot. Erélyes fellépésével megmenti a bácskai hadtestet a felbomlástól, majd a Honvédelmi Bizottmány utasítására Törökszentmiklósra vezeti.

Vécsey Károly
gróf honvéd tábornok