Andrásnapi népszokások
András – napi varázslatok, szokások, hiedelmek:
- Az alábbi szokást a fiúk is, lányok is előszeretettel próbálták ki, mivel az ifjakat is foglalkoztatta, hogy ki lesz a jövendőbelijük. 13 cédulára leány/ fiú neveket írtak, s Luca-napig egyet-egyet kivettek belőle. A megmaradt cetli tartalmazta a leendő házastárs nevét. ( Gondolom nem volt érvényes 13 lapra ugyanazt a keresztnevet vésni.)
-András éjszakáján az eladó lánynak meg kell rugdosni a malac ólajtaját. Ahányat röffent erre a disznó, a leány annyi év múlva megy férjhez.
Ez lehetett a kíváncsi a legények kedvence:
András estéjén a leány kilenc galuskát főzött, betálalta az asztalra, kést, villát tett mellé. Aztán meztelenül kilencszer körülfutotta a házat úgy, hogy minden kör után benézett az ablakon. A kilencedik kör után ott látta leendő urát, amint vacsorázik.
A többi sem akármi:
-András estéjén a leányok kendermagot szórtak, és közben ezt mondták: " András, neked kendermagot vetek... András, neked 'kendermagot vetek ... Mondd meg nekem kihez megyek?" Ezek után megálmodta az illető, hogyan fogják hívni a jövendőbelijét.
- Néhol a lányok kendermagot szórtak szét a szoba közepén ( Na, eladó lányok, aztán elő a porszívóval!), és azt mondták: "András, neked kendermagot vetek. Adja Isten, hogy megtudjam, kivel nyűvöm fel?"Ezután a magot egy férfigatyával elboronálták, s ha közben nem nevettek, akkor éjjel álmukban kendert nyűttek, és leendő férjüket megláthatták. (Kölcse)
-Másutt a kendermagvetés alkonyatkor történt. Több leány is összejött s , amikor besötétedett, kezükbe vették akendermagot, kimentek az udvaron lévő favágó tőkéhez. Itt mindenki elszórta a kendermagot, miközben mondta: 'András, András, kendert vetek. Adja Isten, hogy megtudjam kivel nyüvöm fel.' Amikor elszórták a magot, kezükbe vettek egy szennyes (!)férfi gatyát, s azzal beboronálták. Ha többen voltak a lányok, mindenkinek kellett fogni a gatyát. Ha magvetés és boronálás ideje alatt nem kacagtak( biztos nem bírnám ki nevetés nélkül, s többet nem is hívnának engem), éjjel álmukban a komoly leányok meglátták jövendőbelijüket.
-Néhol a lányok sóba tettek néhány vöröshagymát. Minden hagymának férfinevet adtak, s megjelölték, melyik hagyma melyik nevű. Olyan nevű lett a leány vőlegénye, amilyen a legkorábban nedvet eresztő hagyma neve volt. -András napját, ha megböjtölte a leány, reggel, délben és este csupán egy-egy szem búzát evett egy pohár vízzel leöblítve, álmában megjelent majdani férje.
-András napján csaknem mindenütt böjtöltek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Rigmust is mondtak: -Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.
-Zsobokon ezen a napon a lányok sok almát ettek. Ha közben olyant találtak, amiben kilenc mag volt, gondosan papírba göngyölték, este a fejük alá tették, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.
-A felsőmocsoládi lányok kartonpapírból csillagot vágtak ki, melynek sarkaira férfineveket írtak. Este lefekvéskor 77-szer megforgatták párnájukat. A forgatás alatt tilos volt nevetni ( na, már megint ez a komolyság, de nehéz is lehetett). Majd a csillag egyik ágát behunyt szemmel behajtották. Másnap megnézték, milyen név szerepelt alatta, s olyan nevű lesz a férje.
-Másutt az eladó sorban lévő lány sok-sok legény nevét felírta cédulákra, éjjel a feje alá tette. Ébredés után találomra kihúzott egy cédulát, az lett a férje, akinek a nevét olvasta.
-András napján 7-féle fűből teát főzött a kíváncsi lány ( Sajnos a receptet nem találtam sehol, aki tudja, ossza meg velem). A teát az ágya alá tette hűlni, de közben hétszer megforgatta. Amikor kihűlt, megitta, akivel álmodott, az lett a férje.
-Tökölön a leányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket a lehulló szalma alá tartották. Úgy vélték, ha közben búzaszál is esett a köténybe, akkor gazdalegényt-, ha rozs-szál, akkor zsellérlegényt kap férjnek.
- Ugyanott más is volt szokásban: a lányok rossz kanálban ólmotolvasztottak és egy régi kulcs fülén át a vízbe öntötték. A vízben meghűlt ólom, különféle figurákat mutatott, amiből leendő férjükmesterségére következtettek.
A farkashoz elűzését is praktikákkal igyekeztek hatásossá tenni:
-András napján farkas ellen fokhagymát kentek az ajtókra, kapukra és homlokukra.
-A házban lévő összes ollót, és eltették. Úgy hitték, hogy a farkas ekkor nem viszi el a juhokat, mert ezzel a technikával a farkas száját is összezárják.
-Görög katolikus falvakban az András nevűeket úgy köszöntik, hogy ablakukra egy marék búzát szórnak. Ezt nevezik andráshányásnak.
-A Maros-parti öregek kimentek a víz partjára, vágtak egy fűzvesszőt és leszúrták a földbe. Leültek és megvárták a napkeltét. Ha úgy találták, hogy a víz feljebb áztatta a vesszőket, mint amikor leszúrták, akkor tavaszra áradást, árvizet vártak.
Forrás:
https://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/172.html#178
https://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1s-nap