Advent, az eljövetel kopogtat lelkünk ajtaján. Egy várakozással, örömmel és felkészüléssel teli időszak közeledik, amikor átérzékeltetjük a családdal, a szűkebb és tágabb közösségél való összetartozás erejét, amikor mindannyian Jézus születését várjuk. A lelki nagytakarítás, megtisztulás és megbékélés időszaka ez. November 25-ét, Katalin napot követően véget érnek a mulatozások és lakodalmak. Mindenki magába száll, mert kezdetét veszi a Karácsony előtti négy hetes felkészülési várakozási és „kis böjti" időszak. Advent elsővasárnapjával kezdetét veszi az egyházi esztendő. Maga az „ádvent" kifejezés, az „ Adventus Domini" vagyis az „Úr eljövetele" kifejezésből származik. Advent jelképei: az adventi koszorú, a fenyőágak, a gyertyák és az adventi naptár.
Ma már fenyőkoszorúval díszítjük az otthonunkat, és négy gyertyával jelképezzük a négy adventi vasárnapot.

Advent idején vásároljuk az ajándékokat, amelyekkel karácsonykor örömet szerzünk szeretteinknek. Van egy olyan ajándék, amelyből bármennyit adunk vagy kapunk, soha nem elég, soha nem fogy el, és soha nem unjuk meg. Ez a szeretetünk kifejezése. Advent idején mutasd meg minden nap a szeretetedet!

Mindenkinek minden nap jár egy mosoly, egy simogatás, és egy szeretlek szó!

Advent időszakában minden vasárnap valami nagyon fontos dolog történik: eljön hozzánk egy-egy angyal.
Az első vasárnap angyala kék köpenyébe burkolózva leszáll az égből. Miért teszi ezt? Hogy közelebb kerüljön az emberekhez. A legtöbb ember észre sem veszi Őt, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját, és megértik az üzenetet, amit a kék köpenyes angyal hozott. Ez az üzenet a szeretetről, a türelemről, a várakozásról szól, és arról, hogy kezdhetjük öltöztetni a szívünket az ünnepre.

Ádvent az egyházi év kezdete.

Ádvent elsõ vasárnapjával kezdõdik az egyházi esztendõ. A soron következõ  négy hét egyben a várakozás idõszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére. Az ádvent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésbõl származik. A hagyományt valószínûleg - a római lituregiától eltérõ - gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívõk vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelõzõ három hét pedig a felkészülésrõl szót. Az 5. században az adventi idõszak karácsony elé került, kezdetben hatg héten át tartott, majd késõbb négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más idõpontra esik.

Ádvent elsõ vasárnapja.
Idõpontja évrõl évre változik, Szent András napjához legközelebb esõ vasárnapon ünnepeljük. Szine a lila: a templomi terítõ lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsõnek meggyulladó gyertya színe is lila.



Ádvent második vasárnapja.
Színe lila. Az ádvent mellett a nagyböjti idõszaknak is lila az ünnepi színe, az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelõzõ hetekben a lilát kékkel helyettesítitk, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.

Ádvent harmadik vasárnapja.
Gaudete (örvendjetek!), 3.vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Szine rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

Ádvent negyedik vasárnapja.
Színe a bünbánatot kifejezõ lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.